A múlt főnixe

Sziasztok! 

Újra itt vagyok és ismét tél közeledik.Tudom nem nagyon jártam erre, de nagyon sok minden történt mostanában.AZONBAN most már itt vagyok és rögtön hoztam egy kis bevezető féleséget. Fogadjátok szeretettel.

u.i.: Úgy láttam sok blog megszűnt, sajnálatos módon. Pedig én sokszor szerettem őket újra olvasni.Ha netalántán valamelyikőtök erre jönne, légyszi gondold át a dolgot..:D

 - Kár erőlködni! - nevetett fel rekedt, már-már fal csikorgató hangszínnel az ellenség egyik katonája. - Innen nem jutnak ki élve! - majd becsapta a vasajtót. Lecsukott  szemekkel gondolkoztam a további lépéseken.
- Az nevet, ki utoljára nevet! - mondtam ki aztán azt, ami legelőször az eszembe jutott.Nem dogom feladni az életemet egy ilyen helyen a világ végén.. - sziszegtem a fogaim közt.

Öt év elteltével

- Nem adhatjuk fel! - kiabált a kapitány. - Őket nem! Öt egységet küldök Afganisztánba, mindent alaposan vizsgáljanak át!
- Igenis uram! - ugrottak a parancsnokok és az ezredesek.
- Gondolod van még esély? - kérdezte halkan a sarokban álló férfi. - Van rá esély, hogy életben vannak?
- Ed! - fordult felé a főnöke. - Te ismered a bázison jelenleg a legjobban őket! Te is csapattag vagy! Szerinted olyan könnyen feladják? - tette kérdőre.
- Nem. Persze, hogy nem. Ha Flor - on múlik, akkor gyalog is hazajönnek. - nevetett fel, miközben felugrik egy emlék a múltból.

Hideg volt aznap reggel, szakadt a hó és mindent jég borított. A csapat teljes létszámban ott vacogott a kis házuk verandáján.
- Ilyenkor kimenni? - háborodtam fel. - Nem vagyok meghülyülve! - Igaz, hogy melegen öltöztem, de már átázott.
- Senki többet! - állított le a csapatvezető helyettesünk Flor Fitt.Igen nő és rajta kívül itt van a húga, továbbá a fiú testvéreik is. Születési sorrendben Steve, Flor, Matt és végül Emily. Nagyon jó viszonyuk van, ami a csapatmunkában is jól kifizetődik. - Mi lenne, ha megcsinálnánk azt, amit ránk szabtak és utána is rá érünk morogni? - mondta ki az egyik legjobban megfogalmazott biztatást a mai napra.Telibe! Mindenki is vacakolunk mi itt?
- Aki korán kell.. - jegyeztem meg. - Ez esetben, aki előbb kezdi előbb jöhet vissza! - Mire odanéztünk Flor már minimum száz méterrel előttünk volt.

 - Ki is gondolná róla, hogy férjhez ment egy este Las Vegasban? - elmélkedett hangosan az emlékekből elködösödve.
- Ki ment férjhez? - döbbent meg a kapitány.
- Ja, még nem is tudod! -vágta homlokon magát Ed Collins. Jó ideje tegezi már főnökét, mivel az ragaszkodik hozzá. - Flor egy hónappal az út előtt.Tudod Julietnek volt a menyasszony búcsúja.. - meséltem.- Nos egy kicsit túl jól sikerült és az ő fejét kötötték be, egy kis piával megspékelve. A végén  Juliet rajta kapta a vőlegényt egy kis csajjal és ráborított egy üveg Finlandiát. Több se kellett Flor férje háborodott fel, mivel az ő vodkáját öntözgette. Akkor találkoztak...
- Egy pillanat.. - állította le a kapitány. - Ki ez a férj? - csapott az asztalra idegességében.
- Kimi Räikkönen. - nyögte ki nehezen a nevet.
- Kimi.. - nyögte ki.