3.

Sziasztok! 

Itt a következő rész!

Remélem tetszeni fog... :D
Puszi Eszty

u.i.: Nem tudom mikor, hogyan rakok fel részt előre, de ígérem hetente 1x minimum jelentkezem!

 

Harmadik rész

Flor szemszöge

Hamarosan megérkezünk a zürichi reptérre több, mint tíz órás utazás után.Végignézek a többieken és elmosolyodok.Mindenki azt csinálja amit én pár perccel ezelőtt: aludtak.A másodpilóta kikiabált, hogy öt perc múlva leteszik a gépet.Mindenki felébredt és kinéztek az ablakon.Meg sem szólaltunk, mert nem tudtuk felfogni, hogy ez igazi..Ereszkedtünk, a kerekek az aszfaltot érintették..gurultunk.
Kinyitották az ajtókat és mi lerohantunk.A földre rogytunk, ahogy felismertük az ismerős tájakat.
- Hazaértünk.. - suttogta Steve.
- Elhiszem, hogy ez kész csoda meg miegymás nektek! - szólalt meg Roger, aki velünk utazott. - Azonban szeretném, ha nem bámulnának meg minket..
Szó nélkül követtük a vámjához, ahol a reptérigazgató már várt minket.Gond nélkül átengedtek, s a kezembe nyomtak egy kocsi kulcsot.
- Tied a kisbusz. - mutatott a járműre Roger. - Csak a te papírjaid nem jártak még le. - vonta meg a vállát, s azokat is átadta.
- Kösz! (Vagy mi...) - kinyitottam a kocsit és megfordultam. - Nincs nálunk pénz.. - mondtam ki, ami az eszembe jutott.
- A kártyádon van.Új van azóta és aktiválnod kell. - hadarta. - A házat feltöltettem, de ha jól megnézed a kocsi kesztyűtartóját van benne készpénz is.Kaja minden van otthon.
Ezzel elköszönt és elment.Beültünk a kocsiba és útba vettük Walwicht.

Enrigue Iglesias szemszöge

Mosolyogva figyelem régi csapattársaimat veszekedés közben.
- Héj! - szóltam közbe. - Mi lenne, ha nem kaparnátok ki egymás szemét?
- Nem is tudom.. - morfondírozott el Ed.
- Talán nem kellene vért takarítani? - tette fel a kérdést Em is.
- Inkább azt mondjátok meg mit akartok inni! - tereltem el a témát.
- Nem kellene.. - jegyezte meg Em. - Holnap tisztán kéne megjelenünk!
- Szerinted Flort érdekelné? - néztem rá felhúzott szemöldökkel.
- Hiányoznak, érted? - tört ki belőle.Ekkor hozták ki az italokat, amelyből Em megfogta a Finlandiát és öntött három kupicába.Mind a hármat felhörpintette pillanatok alatt.
- Nem azt mondtad, hogy nem ihatjuk le magunkat? - kérdem.
- Az az összeroppanás előtt volt! - állapította meg Ed.


Flor szemszöge

Először a Walweichi kocsma előtt álltunk meg a fiúk kérésére.Igaz nekem nem volt nagy kedvem hozzá, mert álmos voltam és fáradt.Öt év nagyon hosszú volt, s holnap is jelenésünk van a saját megemlékezésünkön.Lassan kikászálódtam és körbe lestem.
- Mintha megállt volna az idő.. - jegyeztem meg.
- Csak úgy tűnik. - lépett mellém Matt az öcsém.
- Na odabent bájologjunk. - kotnyeleskedett bele Jörg a roppant érdekes beszélgetésünkbe.
- Kenny.. -  fordultam felé. - Meg sem szólaltál egy ideje...
- Jól vagyok..csak sivatagi helyzet alakult ki nálam. - mosolyodott el a végére.
- Akkor menjünk! - ment be Jörg elsőnek.
- Hiába teljes finn vér folyik az ereiben - motyogtam az orrom alatt.Miután bementünk rögtön láttuk, hogy felújítás lehetett nem rég.Jörg már kikérte az italainkat.Az egyik boxban ismerősöket fedeztem fel és elindultam feléjük.

Kimi Räikkönen szemszöge

Még van egy kis időm mielőtt készülődnöm kellene.A vacsorát hála az égnek anyám megcsinálta.Nekem csak a tálalással és a megmelegítéssel kell bajlódnom.Igyekeztem gyorsan felöltözni és elvégezni ezeket a dolgokat is.Már épp nekiálltam volna, de a telefonom csörögni kezdet a telefonom.
- Igen? (Bárki is az, kösse fel a gatyáját..)
- Kimi! - szólt bele Em zaklatott hangon.
- Történt valami öltözés közben?(Nők..)
- Walwichben vagyok a kocsmában és ide kell jönnöd!MOST!
- Hisz mindjárt jöttök...
- Kimi! Hidd el nem hívtalak a semmiért! - pörgött a nyelve.(Egy kicsit,mintha felöntött volna a garatra..)
- Megyek! Seb tudja? - érdeklődöm. Erre választ kaptam, mihelyst kinyitotta a bejárati ajtómat. - Indulunk! - álltam fel a telefont letéve.
- Hova megyünk? - nézett rám.
- A barátnőd után a kocsmába.. (Ezt az arcot fényképezni kéne..)

Flor szemszöge

Utat törtem a tömegen keresztül ahhoz a boxhoz.Nem érdekelt, hogy a többiek követnek- e.Kiszúrtam őket és nem érdekelt semmi más.Ott voltak ők hárman a csapatunk hiányzó tagjai.Külsőleg nem változott semmi, de Em túlságosan is emelgette a poharakat.Odaléptem mellé, s elvettem a következő poharat a kezéből.
- Ezt nem kéne..- tettem hozzá.
- Miért ki vagy te, hogy megszabd mit tehetek és mit ne? - vont kérdőre.
- A nővéred, aki hazatért öt év száműzetésből. - ahogy kimondtam mindannyian rám meredtek.A tekintettük, azt sugallta, hogy nem hisznek a szemüknek.